Tizedik születésnapját bajnoki címmel ünnepelte a Dabas Sparks, amely a TD Store Divízió I. fináléjában az első kiemelt Budapest Wolves II-t győzte le.
A 2022-es szezonban a Budapest Titans jutott fel a csúcsra története során először, és az idei bajnokságban is olyan csapat lett a Divízió I legjobbja, amely régóta része már a magyar amerikai futball életnek, de a hőn áhított trófeára egészen mostanáig kellett várnia a játékosoknak. A tizedik szezonját taposó Dabas Sparks tizenhárom évvel ezelőtt jött létre, a lelkesedés pedig bajnoki címig repítette a gárdát.
„Voltunk fent és lent is… Most nézegettük az örökmérlegünket és most már sikerült végre pozitívra fordítani azt” – foglalja össze röviden a csapat támadó koordinátora, alelnöke és irányítója, Strupka András az elmúlt tizenhárom évet.
Szerencsére nagyon sok olyan csapat van, amely régóta működik és annak ellenére, hogy folyamatosan küzdenek a nehézségekkel, mégis minden évben ugyanazzal a lelkesedéssel vágnak neki a bajnokságnak. Dabason néhány középiskolás srác döntött úgy több, mint egy évtizede, hogy ezt a sportot szeretnék űzni, a Sparks pedig azóta előbb a harmad- majd a másodosztályban is eljutott a döntőig.
„Gecser Mátéék alapították itt Dabason a csapatot, aki azóta többszörös magyar bajnok és válogatott. Jó barátok vagyunk régóta. Együtt pedig szépen lassan felépítettük a csapatot. Hosszú út volt…” – eleveníti fel a kezdeteket a dabasi OC – „Amikor elkezdtük ezt az egészet, megvoltak a gyerekbetegségek. Hol edzünk? Hol játszunk? Egy kis méretű műfüves kézilabdapályán edzettünk, és Tatárszentgyörgyön a szomszéd településen egy épphogy megfelelő pályán játszottunk. Dabason itt van az NB I-es kézilabda csapat, nagyon régóta sok energiát tesznek a helyi fociba is, tehát elég nagy a felszívó ereje ezeknek a csapatoknak. Elég nagy sportélet van itt, színes a felhozatal. Meg hát közel vagyunk Budapesthez, így aki lát jövőt az amerikaifociban, az kipróbálja magát egy szinttel feljebb is. Nagyon nehéz, hogy elég nagy a fluktuáció, évről-évre a csapaton belül. Amikor sikerül a magot egyben tartani és nem kell mindig újra kezdeni az építkezést, akkor jönnek az eredmények.”
Egyáltalán nem meglepő, hogy Strupka Anrdás is sportolt az amerikai futball előtt, a tojáslabdával pedig ő is a Sport Tv NFL közvetítéseinek köszönhetően ismerkedett meg.
„A most már magyar Hall of Fame tag Faragó Richard közvetítésein keresztül ismertem meg a sportágat. Az elején annak a csapatnak szurkoltam, amelyiket többet közvetítettek. Aztán megismerkedtem Payton Manningel és nyilván az ő játéka nem semmi volt, amit 18 év alatt produkált. Aztán 2006-ban lettem New England Patriots drukker, onnan alakult ki ez az igazi szenvedély. Sokan azt gondolják, Tom Brady miatt, de abszolút nem. Éppen egy interception dobott a Pats irányítója a Denver ellen a rájátszásban, amikor Ben Watson, a tight end egy kilencven valahány yardos sprint után ütötte ki a védőt, megmentve csapatát a pick6-től.”
A Dabas Sparks vezetői nem csak arra büszkék, hogy a csapat végre feljutott a csúcsra, hanem arra is, hogy kis egyesületként is képesek voltak válogatott játékosokat kinevelni. Ráadásként, a mostani szezonban is a csapatból többen a kiemelt osztályban (HFL) is megmutathatták magukat. A 2022-ben még a harmadik vonalban, vagyis a Redda-Futár Divízió II-ben szereplő csapat a rájátszásig jutott, így nem feltétlenül gondolkodtak a szintlépésben. A Magyar Amerikai Futball Szövetség (MAFSZ) döntése viszont ezt felülírta, hiszen a korábbi három bajnokságból kettő lett.
„Ha az idei évre maradt volna a bajnokság lebonyolítás során a három osztály, akkor nem biztos, hogy a Divízió I-et választjuk, hanem harmadosztályban indultunk volna” – indokolja a szintlépést a csapat elnöke, Bíró Krisztián – „Így már utólag merem mondani, hogy azt behúztuk volna. Szerintem szükséges volt, hogy a MAFSZ meghozta ezt a döntést, és így redukálta a csapatok számát 19-re. Ez szerintem egy reális szám, mert ennyi amerikaifutball csapat van hazánkban.”
A hazai gárdáknál nem ritka az, hogy valaki egyszerre több dolgot csinál, így senki sem lepődik meg azon, hogy Krisztián az elnöki poszt mellett vezetőedzőként és elkapóként is tevékenykedik a Sparksban. Játékosként viszont már nincs túl sok a tankban…
„Nem titkoltan, napok óta gondolkozom, hogy ez a ’last catch may be the best’, ez megkoronázása az én késői, tíz éves játékos pályafutásomnak és kimondva-kimondatlanul, valószínűleg ez volt éles mérkőzésen az utolsó elkapásom, ami egész jóra sikeredett” – mondja hallható örömmel a hangjában Bíró Krisztián – „Most már tényleg eljött annak az ideje, hogy szögre akasszam a kesztyűt. Ami ilyenkor Magyarországon szokás, hogy az elkapóból előbb-utóbb védő, majd falember lesz, nem feltétlenül szeretnék ezen az úton végig menni. Szívesen játszanék támadófalat, ha ez muszáj, de remélem nem lesz az… Jöjjenek a fiatalok, akik előtt még sok szép év van ebben a sportban.”
Az elnök nyaralással töltötte a döntő utáni hetet, megpróbálta kipihenni a szezon fáradalmait, így az elmúlt hónapok élményeit Krisztián és András is csak most kezdték el átbeszélni.
„A döntő utáni héten Krisztián elment kipihenni az egész szezon fáradalmait, így nem is beszéltünk. Próbáljuk még feldolgozni ezeket az érzéseket, meg gondolatokat. Még benne vagyunk ebben a folyamatban bőven. Azóta viszont ő is emlegette, hogy lehet, hogy ez egy szép lezárás volt a pályafutásában. Gyönyörű egykezes elkapás volt, kiélezett szituációban, harmadik és 10-nél, három ember között húzta le a labdát. Mind a kettőnknek azért közeleg a vége. Én 37 vagyok, ő 40 lesz, szóval már nem nekünk áll a zászló.” – összegezte az elmúlt pár napot Strupka András, aki ugyan még nem jelentette be hivatalosan visszavonulását, de pályafutását kereknek tekinti – „A védelemben nem nagyon játszottam… Hiányérzetem ettől függetlenül nincsen. Voltam elnök, most alelnök vagyok a csapatnál. Mint elnök, természetesen a pályát is nekem kellett vonalazni hosszú éveken keresztül. Benne volt a munkaköri leírásomban. Irányító voltam jó pár évig, aztán special team koordinátor, majd támadó koordinátor. Sőt, egyszer még kickoffot is rúgtam!”
Bíró Krisztiánnak az aktív játékospályafutás lezárása után is marad azért bőven feladata, az elmúlt évekre pedig büszkén tekint vissza:
„Van-e bennem hiányérzet? Az, hogy nekem most ez megadatott egyszerre, hogy az egyesület elnökeként, vezetőedzőként és játékosként is felérni a csúcsra, mert valójában a Sparksnak valahol ez a csúcsa. Álmodozhatunk mi a HFL-ről és ott sikerekről, de azért ezek nem reális dolgok. Már ide is eljutni, ez egy hatalmas elégtétel és eredmény. Nagyon sok év munkája érett be ezzel vagy koronázódott meg ezzel.”
„Tizenhárom év munkája van ebben a bajnoki címben. Ugye öt évvel ezelőtt, még a Divízió II-ben közel voltunk, döntőt játszottunk az Eger Heroes ellen. Akkor ott nem sikerült, de most összehoztuk.” – összegzi az idei szezont Strupka András.
Az elnök, Bíró Krisztián pedig már most azon gondolkodik, jövőre hogyan lehetne még ütőképesebb csapatot összehozni és úgy tűnik, a megoldás már megvan.
„Csinálhatnánk mi is, hogy a régi vagy a volt válogatott játékosokat leigazoljuk, mint a gurulós fociban. Ez is jól mutatja, hogy azért nem ugyanaz a két sport. Itt azért nem lehet lazázni, főleg úgy, hogy mondjuk Gecser Máté lejönne levezetni a másodosztályba. Az ellenfél meglátná, hogy nézd, ott az az elkapó, többszörös válogatott, hát kétszer nagyobban akarna rá ütni, mint bárki másra szerintem. Sokkal nagyobb dolog lenne levinni vagy interceptiont szerezni ellene. Ezzel ellentétbe a gurulós fociba le lehet menni, levezetni alsóbb osztályokba, úgymond ellötyögni nem elvéve a sportértékét, mert hát nyilván annak is van… Sajnos ezt itt nem tudjuk megtenni, bár én lennék a legboldogabb, ha Máté jövőre nálunk játszana. Igaz, meg kellene küzdeni a helyéért, bár most, hogy visszavonulok lehet, hogy lesz egy üres hely.”
A szövetség podcastjában, az Overtime-ban a teljes beszélgetés meghallgatható Bíró Krisztiánnal és Strupka Andrással.
Overtime – S05E20
Fotók: Rigó Luca Boglárka