Válogatott defensive backünknek van bőven franciaországi rutinja, hiszen légiós karriejében ott is játszott.
Németországból hazatérve, 2021-ben bajnoki címet szerzett itthon a Budapest Wolves színeiben, majd újra légiósnak állt, és Franciaország felé vette az irányt Szakács Kristóf. A most 30 éves korábbi labdarúgó kapus, aki a védelem egyik alappillére csapataiban, a rúgásoknál is megvillantja, miért tartották egykor korosztálya egyik legígéretesebb hálóőrének.
Sok évnyi légióskodás után azonban úgy tűnik, most már itthon marad, miután a Vasas utánpótlásában fog dolgozni, kapusedzőként. Imádott hobbiját azonban nem szeretné feladni, most éppen azon dolgozik, hogy pályára léphessen az IFAF A-csoportos Európa-bajnokság mérkőzésein. Többek közt korábbi csapattársai ellen, hiszen a Dan Pippin irányította magyar válogatott a francia nemzeti csapattal is farkasszemet néz majd.
A Team Hungary egyik legrutinosabb defensive backjével a szövetség sajtófőnöke, Cselleng Ádám beszélgetett a diósdi edzőtáborban a franciaországi szezonról, a korábbi légiós évekről és a válogatottra váró őszi feladatokról.
“A tavalyi évben a Thonon Black Panthers-nél játszottam Franciaországban. Nagyon élveztem mind sport szempontból, hiszen egy nagyon jó szezont tudhattunk magunk mögött, illetve a mindennapok szempontjából is, hiszen egy gyönyörű szép helyen lakhattam. Nagyon profi körülmények között készülhettem, profi volt az egész csapat. A város is ott állt mögöttünk, ezért összességében, az egyik legjobb import élményemnek mondanám. Franciaországban úgy gondolom, a top3 csapat Európa elitjéhez tartozik, de főleg a Flash és a Thonon amelyek kiemelkednek. A Marseille ugyan a déli csoportot a szezonban veretlenül zárta, de ott gyengék az ellenfelek. A többi csapat viszont sokkal alacsonyabb szinten van, így a legtöbb mérkőzésen csak a pontarány a kérdés a top3-hoz képest, a győzelmük nem forog veszélyben. A La Courneuve Flash ellen voltak olyan meccseink, amelyek szorosak voltak, az elsőt leszámítva, ahol nagyon kikaptunk. A liga alja viszont a HFL szintet sem üti meg a divízióban. A francia bajnokságban összesen kettő amerikai vagy kanadai import lehet egy csapatban a rosteren, valamint három nem francia játékos. A költségvetés függvényében a legtöbben minőségi importokat hoznak, a Flash irányítója a szezon után az ELF-ben folytatta. Általában Divízó I-es egyetemekről jönnek. A HFL-hez hasonlóan Franciaországban sem profi a liga. Thonon viszont egy nagyon különleges hely, mert sokan csak azért mennek oda játszani, hogy utána külföldi szerződést kapjanak. 1-2 évre oda költöznek, a klub segít nekik szállást és munkát szerezni. A munkahelyek elengedik a délelőtti erőnléti és a délutáni edzésekre is, így könnyebb a sportra koncentrálni. Én viszont teljesen profi szerződéssel voltam kint, kaptam szállást, napi három étkezést, autót. Fizették az orvosi és rehabilitációs költségeket és még fizetést is kaptam.”
A magyar válogatott november ötödikén fogadja majd a francia nemzeti csapatot, így a legfrissebb információkat éppen Kristóftól tudják csapattársai begyűjteni. Igaz, a válogatottban való szereplés egy kissé más, mint itthon.
“Franciaországban tudomásom szerint a ’80-as évek óta van amerikai futball. A bajnokság is abban az időben indult. Az elmúlt években fejlődött a sportág az országban, a bajnokság színvonala viszont visszaesett, mert a legtöbb jó játékosuk eligazolt erősebb ligákba. Az ELF, a GFL és a kanadai egyetemeken is sokan szerepelnek. Ez pedig akár előny is lehet számunkra, hogy a legjobbak emiatt nem tudnak szerepelni a válogatottban. Elég acélos csapat lehetne, ha a két kezdő elkapójuk, Anthony Dablé és Anthony Mahoungou is játszanának. Ők az NFL közelébe is eljutottak, és rajtuk kívül is sok francia játékos szerepel kanadai egyetemeken. Ha esetleg velük nem tudna számolni a gallok stábja, az nem volna fájó szerintem nekünk.”
Ezek után felmerül a kérdés, hogy nehezebb dolga lesz a magyar válogatottnak a franciák ellen, mint az osztrákok ellen?
„Nem. A franciák közül tudom, hogy nagyon sokan nem vállalják a szereplést. Náluk önköltséges a teljes válogatott program. Mind az utazás, mind az edzőtáborok, a felszerelés és minden egyebet a játékosoknak kell fizetni és emiatt nagyon sokan, például volt csapattársaim Thonon-ban, nem vállalják a válogatottságot. Három-négy olyan srác is van, akik masszívan kezdő játékosok a Black Panthersben, és ők pont emiatt vélhetően nem lesznek majd a keretben. Szóval ez mindenképpen előny lehet számunkra. Meg persze az is, hogy nincs egy igazán jó francia irányító. Szinte minden jobb csapatnál import játszik ezen a poszton, és ezt az edzők többsége is folyton kiemeli. A Thonon-ban töltött szezonomban kétszer játszottam francia irányító ellen, de ők is inkább elkapó/iránytó szerepkört töltöttek be, ami meg is látszott a teljesítményükön. Gyorsak és atletikusak, azt meg kell hagyni. A futásaikban van veszély, de a passzaik nem túl pontosak és kevés fantázia volt bennük. A sok eladott labda is jellemző rájuk.”
Azt pontosan tudjuk, mire számíthatunk a magyar srácoktól a pályán, az viszont kérdés, hogyan lehetne jellemezni a francia játékosokat.
“Ahogy már az irányítóknál is mondtam, fizikálisan nagyszerűek, nagyon atletikusak. Tényleg nagyon gyors játékosaik vannak elkapó és defensive back posztokon. A falembereik nagyok és erősek, már ha vállalják a válogatottságot, akik vannak. Csak a Flash-ben volt két olyan falember, a nose tackle 158 kg és 2 m magas, a mellette lévő kicsit magasabb, de könnyebb és sebességük is volt hozzá. Ők ketten, olyan három-négy lyukat be tudtak tömni. Igen félelmetes látvány volt. Az elkapóik nagyon gyorsak. A futóik – itt is attól függ, ki az aki vállalja – ha az ELF-esek tudnak jönni, akkor ők atletikusak, erősek. Viszont annyira nem képzettek, olyan értelemben, hogy taktikailag a routok például nem pontosak az elkapóknál. A futók nem feltétlenül a playbookra alapoznak, hanem inkább a képességeikre hagyatkoznak, ettől persze sikeresek tudnak lenni. Azért én reménykedem benne, hogy sok olyan játékos el tud jönni, akivel vagy aki ellen játszhattam kint. Azt viszont biztosan tudom, hogy sok szurkoló eljön a meccsre, többen már a repülőjegyet is megvették már. Biztos jó lesz ellenük játszani, viszont látni őket egy másik közegben, a volt csapattársaimmal szembe kerülni. Megmutatni nekik, hogy a magyar amerikai futball magasabb szinten van, mint gondolják.”
A magyar védelem Vegája, a mi „Francia Kapcsolat”-unk pedig az elemzések során is nagy segítség lehet a Team Hungary edzői stábjának.
“Most még az osztrákok ellen készülünk, de ha kiderül, hogy kik lesznek a végső keretben majd a franciáknál, akkor az egyes játékosokról sok hasznos információt tudok elmondani, hiszen sokukkal játszottam, ellenfélként vagy csapattársként. Tudom, mi az erősségük, gyengeségük vagy például a defense-ben mit szeret játszani, hogy szeret jobban játszani. Ezzel tudok segíteni mindenképpen. Én azt gondolom, Franciaország verhető ellenfél, attól is függ persze, hogy végül kik lépnek majd pályára, de szerintem a legjobb felállásukban is képesek lehetünk felvenni velük a versenyt.
A válogatott felkészülési programja szeptember harmadik hétvégéjén, Diósdon folytatódik. Az első mérkőzés október 23-án Bécsben lesz, a második találkozót pedig Budapesten, november 5-én rendezi a Magyar Amerikai Futball Szövetség. A további részletekkel kapcsolatban az érdeklődők keressék fel a szövetség honlapját és közösségi média felületeit.
Jó szurkolást kívánunk!