A Szekszárd Bad Bones és a Debrecen Gladiators jutott be a Divízió II. fináléjába.
Két nagyon kiélezett elődöntőt vártak vasárnap mind Debrecenben, mind Szekszárdon. A nagy küzdelem mindkét városban megvolt, ám a Bad Bones 26-6-os sikere a Budapes Eagles ellen és a Gladiators 40-14-es diadala a Zala Predators felett mást sugall. Nehezebb dolguk a Rosszcsontoknak volt, hiszen 6-0-s hátrányból kellett fordítaniuk, de végül a második félidőben Gyarmati Máté parádés játékával, a Sasok hibáit kihasználva 26-6-ra győztek.
De nézzünk át keletre! A Debrecen Gladiators már az első negyedben le akarta rendezni a találkozót. A visszahordást követően Molnár Gábor már az első play-nél TD-passzt adott a zalai védők mögött magát tisztára játszó Szép Gábornak. Szépnek ezzel nem ért véget a feladata, hiszen az egypontos rúgás mögé is odaállt és bevágta. A Ragadozók nem tudtak előrébb jutni, így hamar vissza kellett adniuk a labdát a hazaiaknak, akik kihasználva a lehetőséget megduplázták előnyüket. A Gladiátorok ezúttal közelebb kerültek az end zone-hoz Kiss Adrián és Roják Richárd futásaival, végül Molnár Sztányi Tibornak adott hat pontot érő passzt. Szép ismét belőtte az extrát. Ezzel még nem volt vége a vendéglátók első negyedbeli rohamainak, hiszen jött Roják Richárd, aki a red zone-ban, szűk területen átbújva befutott a játékszerrel a pontszerző területen belülre. Roják ezzel megszerezte karrierje századik touchdown-ját minden korosztályt és csapatot (Gladiators, Cowbells, Cowboys, Titans) figyelembe véve. És, ha egy üzlet beindult, akkor a válogatott futó nem állt le és összehozta 101. hatpontosát is.
A második negyedben azonban egy kicsit visszafogottabb teljesítménnyel rukkolt elő a Gladiators, hiszen nem szerzett touchdown-t, ráadásul a mérkőzés hátralevő részére biztosan elveszítette Roják Richárdot, miután egy visszahordásnál megsérült. A Zala Predators viszont elkezdett faragni a hátrányán, miután Lőke Dániel néhány szerelést kikerülve befutott az end zone-ba. Orsós Attila egypontosa sikeres volt. A Ragadozók ekkor el kezdtek ébredezni, ám a félidőben már nem tudtak több pontot szerezni, miután Vati Márk egyik átadását Kovács Csongor szedte le a levegőből.
A harmadik negyedben ettől függetlenül tovább faragott hátrányán a Predators Lőke Dániel elkapott hatpontosával, illetve Orsós extrájával. Ekkor a hazaiak már kezdtek ébredezni és a negyed végére már a Zala end zone-jához közelítettek.
Végül a negyedik játékrész elején Molnár Gábornak elég volt csak benyúlnia a támadófal mögött, hogy megszerezze szezonbeli harmadik touchdown-ját. Szép Gábor extrája ismét célt ért. Ez már elég volt ahhoz, hogy a Gladiators megnyerje a találkozót, de a végén Vati Márk egyik hosszú átadását Sőrés Gergő szedte le a levegőből, a Debrecen cornerback-je pedig átférkőzött a zalai játékosok között és touchdown-ra váltotta az interception-t. Ez volt az utolsó pontszerzés is az összecsapáson, így a Gladiátorok 40-14-re győztek és bejutottak a fináléba.
A Divízió II. döntőjét július 11-én 13.30-tól rendezik, amelyen a Szekszárd Bad Bones és a Debrecen Gladiators méri össze erejét.
Fotók: Pallagi Péter
Debrecen Gladiators-Zala Predators 40-14 (27-0, 0-7, 0-7, 13-0)
Pontszerzők: Roják Richárd 2 TD, Szép Gábor, Sztányi Tibor, Molnár Gábor, Sőrés Gergő 1-1 TD, Szép Gábor 4 XP, illetve Lőke Dániel 2 TD, Orsós Attila 2 XP.
Szűcs Botond, a Debrecen Gladiators edzője:Nagyon jól sikerült az első negyed, de utána egy kicsit leültünk. A meccs végére viszont megjött ismét a lendület és eldöntöttük a továbbjutást. Az offense annak ellenére, hogy egy kicsit gyengélkedett a második negyedben, szerintem jól teljesített. Ahogy a meccs előtt említettem, ezúttal is a védelem nagy különbséget jelentett a két csapat között. A támadósorban viszont az offense-falunk a Divízió II-ben félelmetes erőt képvisel. A Zala ellen is dominált és szerintem a döntőben is dominál majd. Örülök, hogy Roják Ricsi egy ilyen szép számot ért el, annak viszont kevésbé, hogy megsérült és már nem tudott pályára lépni. Egyelőre még bizonytalan, hogy milyen állapotban lesz a következő napokban. Ennek ellenére a fináléban egyértelműen a győzelem lesz a célunk.
Steven Benefield, a Zala Predators vezetőedzője:Hosszú utunk volt Debrecenbe, de ez nem lehet kifogás és természetesen nem szeretném elvenni a Gladiators érdemeit sem. Az első negyedben sokkoló volt számunkra a 27-0-s hátrány és ebből nehezebb volt felállni. A védelemben próbáltunk változásokat végrehajtani, ami úgy nézett ki, hogy sikerült, így szorosabbá tudtuk tenni a meccset. A második negyedtől viszont már támadásban is tudtunk váltani. Emellett büszke vagyok a srácokra, hiszen a nagy különbség ellenére is végig úgy játszottak, mintha meg akarták volna nyerni a találkozót. A jövő szezon még kérdéses számunkra, ősszel le kell ülni a három csapatnak és át kell beszélnie a dolgokat, valamint meg kell határozni a célokat.
Szekszárd Bad Bones-Budapest Eagles 26-6 (0-6, 7-6, 10-0, 9-0)
Pontszerzők: Gyarmati Máté 2 TD, Novakov Dávid 1 TD, Greiling Mihály 2 FG és 2 XP, illetve Nagy Nándor 1 TD.
Fotó: Váradi Barna és Király Etelka
Sződy Ferenc, a Szekszárd Bad Bones vezetőedzője: A Budapest Eagles a Divízió II. egyik legerősebb csapata, nem véletlen, hogy elődöntőbe jutottak. Ehhez mérten azt gondolom, elég jól felkészültünk a játékukból. Éppen ezért a mérkőzés előtt számomra egyetlen kérdés maradt csak nyitott, hogy a mentális felkészülésünk hogy sikerült. A legfontosabb az volt, hogy a játékosok válláról a playoff-terhet a lehető legjobban le tudjuk venni, illetve az volt a célunk, hogy ne azzal foglalkozzanak, hogy az elmúlt két bajnokság ezen pontján buktak el. A mérkőzést elnézve jól sikerült ezt a feladatot is megoldani, ráadásul egy fantasztikus közönség előtt tudtuk a saját játékunkat játszani a saját game plan-ünk szerint. Kétségtelen, hogy az Eagles is jól felkészült a mi játékunkból, ezen a napon azonban úgy gondolom, a játék minden terén mi bizonyultunk jobbnak, talán mi akartuk jobban a győzelmet, vagy talán nem akartuk olyan görcsösen. Mindenesetre most elkezdhetünk felkészülni a döntőre. Egy olyan szuper közösségért, mint amilyen a Bad Bones közössége, és úgy általában Szekszárd város közössége, megéri a munka minden perce.
Boda Gábor, a Budapest Eagles vezetőedzője: A mérkőzés elején úgy indultak a dolgok, ahogy mi szerettük volna. A második félidőben viszont gyermeteg hibákat követtünk el, amiket ki is használt a Szekszárd. Azért itt én is hibáztam, hiszen nagyobb terhet akartam rátenni a srácokra, mint kellett volna. Lehet, hogy a kevesebb több lett volna. Ez a mérkőzés tanulsága számomra. Azt látom, hogy az egész szezonban a srácok látványosan fejlődtek. Lesz még min dolgoznunk a szünet után. Ugyan szerettünk volna egy osztályt feljebb lépni, de utólag belegondolva nem baj, hogy nem sikerült. Viszont a harmadik hely is azt mutatja, hogy nagyon sokat lépett előre a csapat a szezonban.